Mit jelent a birtokvita?

A birtokviszony az egy olyan jogviszony, mely alapján az a személy, aki birtokosnak minősül, az jogokat gyakorolhat a birtokolt dolog felett. Ami azt jelenti például, hogy az, aki engedély nélkül megy be a birtokára, vagy használja azt, az ellen jogi lépéseket tehet. Természetesen egy birtoknak lehet több tulajdonosa is, akik között mellérendeltségi viszony áll fenn.  Őket a birtokviszony arányaiban illetik meg jogok és kötelezettségek. Azonban, ha az elsődleges birtokostól valaki bérbe veszi a birtokot vagy annak egy részét, akkor másokkal szemben gyakorolhat a bérlő birtokvédelmi jogokat, de a birtokosokkal szemben alárendeltségi viszonyban van.

Amennyiben a birtokvédelem sérül, azaz birtokvita jön létre, akkor a Polgári törvénykönyv háromféle megoldási formát ismer.

1. Az egyik a jogos önhatalom gyakorlása, mely formula a legegyszerűbb és legősibb a birtokvédelem szempontjából. A birtokos a birtoka ellen irányuló atrocitást önhatalommal is kivédheti. Például ha illetéktelenek beköltöznek a hétvégi házába, akkor elküldheti őket, vagy a hatóság segítségét kérheti az eltávolításukhoz. A magyar jogrend általában tiltja az önbíráskodást, inkább a törvényes úton történő birtokvita-rendezést preferálja. A birtok elleni támadás alatt a birtokot közvetlenül fenyegető, erre utaló magatartást kell érteni. Ilyen esetben az önhatalom alkalmazása jogszerű, de csak a birtokvédelem szempontjából szükséges mértékben. Például, ha valakinek a birtokára az engedélye nélkül állatokat engednek, akkor kiterelheti őket a birtokhatáron kívülre, viszont nem bántalmazhatja, ölheti meg az állatokat.
2. A másik forma a birtokvédelem igazgatási úton történő rendezése. Ebben az esetben a hivatalból eljáró személy a területileg illetékes községi, városi, fővárosi kerületi jegyző, akihez írásban fordulhat a bejelentő. Amennyiben birtokháborítás történik, abban az esetben egy éven belül kérheti a birtokos a birtokállapot helyreállítását, illetve a zavart okozó tényező megszüntetését. A jegyző közreműködésével rendezésre kerül a felek között a vitás kérdés, a birtokháborító szükség esetén eltiltásra kerül. Birtokháborítás esetén először ezt a jogi utat kell igénybe venni, csak ezt követően kerülhet sor bírósági vitarendezésre.
3. A bírói utat nevezik rendes birtokvédelemnek. A bíróság mindig a birtokláshoz való jog alapján dönt, tehát egyértelműen le tudja zárni a birtokvitát. Például ha valaki a birtokos szerint jogtalanul használja a birtokot, közben pedig ő a tényleges tulajdonos, abban az esetben a jogtalan birtoklót bírósági úton eltiltják a birtoktól.

Bírósági úton történő birtokvita-rendezés abban az esetben történhet, ha a jegyző által foganatosított határozatot valamelyik fél nem fogadja el, vagy pedig egy év eltelte után szeretné a vitát rendezni, illetve abban az esetben kell természetesen a bírósághoz fordulni, amikor egyértelműen nem tisztázható a birtokos személye.

A bírósági gyakorlatban leggyakrabban az úgynevezett szomszédjogi vitákban, például szándékos zajongás, valamint a tulajdonostársak, bérlő és bérbe adó között létrejött vitákban kell döntenie a bíróságnak. Egyéb birtokháborítással kapcsolatos ügyekben inkább a jogos önhatalom gyakorlása, illetve az igazgatási úton történő rendezés jellemző.