Mit jelent a birtokvita?
A birtokviszony az egy
olyan jogviszony, mely alapján az a személy, aki birtokosnak minősül, az
jogokat gyakorolhat a birtokolt dolog felett. Ami azt jelenti például, hogy az,
aki engedély nélkül megy be a birtokára, vagy használja azt, az ellen jogi
lépéseket tehet. Természetesen egy birtoknak lehet több tulajdonosa is, akik
között mellérendeltségi viszony áll fenn. Őket a birtokviszony
arányaiban illetik meg jogok és kötelezettségek. Azonban, ha az elsődleges
birtokostól valaki bérbe veszi a birtokot vagy annak egy részét, akkor
másokkal szemben gyakorolhat a bérlő birtokvédelmi jogokat, de a birtokosokkal
szemben alárendeltségi viszonyban van.
Amennyiben a
birtokvédelem sérül, azaz birtokvita jön létre, akkor a Polgári törvénykönyv
háromféle megoldási formát ismer.
1. Az egyik a jogos
önhatalom gyakorlása, mely formula a legegyszerűbb és legősibb a birtokvédelem
szempontjából. A birtokos a birtoka ellen irányuló atrocitást önhatalommal is
kivédheti. Például ha illetéktelenek beköltöznek a hétvégi házába, akkor
elküldheti őket, vagy a hatóság segítségét kérheti az eltávolításukhoz. A
magyar jogrend általában tiltja az önbíráskodást, inkább a törvényes úton
történő birtokvita-rendezést preferálja. A birtok elleni támadás alatt a
birtokot közvetlenül fenyegető, erre utaló magatartást kell érteni. Ilyen esetben az
önhatalom alkalmazása jogszerű, de csak a birtokvédelem szempontjából szükséges
mértékben. Például, ha valakinek a birtokára az engedélye nélkül állatokat
engednek, akkor kiterelheti őket a birtokhatáron kívülre, viszont nem
bántalmazhatja, ölheti meg az állatokat.
2. A másik forma a
birtokvédelem igazgatási úton történő rendezése. Ebben az esetben a hivatalból
eljáró személy a területileg illetékes községi, városi, fővárosi kerületi
jegyző, akihez írásban fordulhat a bejelentő. Amennyiben birtokháborítás
történik, abban az esetben egy éven belül kérheti a birtokos a birtokállapot
helyreállítását, illetve a zavart okozó tényező megszüntetését. A jegyző
közreműködésével rendezésre kerül a felek között a vitás kérdés, a
birtokháborító szükség esetén eltiltásra kerül. Birtokháborítás esetén először
ezt a jogi utat kell igénybe venni, csak ezt követően kerülhet sor bírósági
vitarendezésre.
3. A bírói utat nevezik
rendes birtokvédelemnek. A bíróság mindig a birtokláshoz való jog alapján dönt,
tehát egyértelműen le tudja zárni a birtokvitát. Például ha valaki a birtokos
szerint jogtalanul használja a birtokot, közben pedig ő a tényleges tulajdonos,
abban az esetben a jogtalan birtoklót bírósági úton eltiltják a birtoktól.
Bírósági úton történő
birtokvita-rendezés abban az esetben történhet, ha a jegyző által
foganatosított határozatot valamelyik fél nem fogadja el, vagy pedig egy év
eltelte után szeretné a vitát rendezni, illetve abban az esetben kell
természetesen a bírósághoz fordulni, amikor egyértelműen nem tisztázható a
birtokos személye.
A bírósági
gyakorlatban leggyakrabban az úgynevezett szomszédjogi vitákban, például
szándékos zajongás, valamint a tulajdonostársak, bérlő és bérbe adó között
létrejött vitákban kell döntenie a bíróságnak. Egyéb birtokháborítással
kapcsolatos ügyekben inkább a jogos önhatalom gyakorlása, illetve az igazgatási
úton történő rendezés jellemző.